Arthur Golden Egy gésa emlékiratai című regénye 1997-ben jelent meg az Egyesült Államokban. Az első magyar kiadás 1999-ben került a piacra.

Eredeti nyelv: angol. (Egy amerikai szerző japán témájú könyve.)

Keletkezése: a szerző hat éven át írta, ezalatt számos volt gésával készített interjút. Háromszor teljesen átírta a regényt, mire kialakult a végleges változat.

Ki a szerző?

Arthur Golden (1956- ): amerikai író, forgatókönyvíró.

Georgia államban nőtt fel. Szülei elváltak, amikor nyolcéves volt. Apja öt év múlva meghalt. Anyai nagyapja a New York Times magazin kiadója.

A Harvard Egyetemen végzett, ahol művészettörténet szakon a japán művészetre specializálódott. 1980-ban japán történelemből is szerzett diplomát a Columbia Egyetemen. Kínaiul is megtanult (a mandarin nyelvjárást).

Egy nyarat Kínában töltött, majd Tokióban dolgozott. Később visszatért az Egyesült Államokba, és angolból is lediplomázott a Bostoni Egyetemen.

1982-ben nősült meg. Egy lánya és egy fia van.

Az Egy gésa emlékiratai sikert és hírnevet hozott neki 1997-ben. 2000-ben Golden Plate-díjat kapott.

Egykönyves szerző, nincs más ismert vagy jelentős műve. Nem is nagyon írt többet.

Miről szól az Egy gésa emlékiratai?

Műfaj: emlékirat formában megírt regény.

Téma: egy japán lány, Szajuri története, akit gyerekkorában eladnak Kiotóba, ahol gésa-iskolába kerül. Ezt a pályát nem ő választja, sőt, eleinte meg akar szökni. Csak akkor szánja rá magát, hogy gésa lesz, amikor megismerkedik egy férfival, akibe beleszeret. Azért akar gésa lenni, hogy vele újra találkozhasson. A történet Szajuri nehézségeiről szól (nem könnyű az élete), arról, hogyan küzd a célja eléréséért.

Helyszín: Japán, konkrétan Kiotó város, Gion negyed, és vidéki települések (Jorodio, Amami sziget stb.)

Idő: nincs pontosan meghatározva. A történetből azonban kiderül, hogy a második világháború előtt, közben és után zajlanak a regény eseményei.

Időtartam: kb. 20 év. A hősnő 9 éves a történet kezdetén, a végén pedig a húszas évei végén jár. (Ugyanakkor erre az életszakaszára idősebb korában emlékszik vissza. A történet elbeszélésekor már idős asszony, és Amerikában él.)

Az Egy gésa emlékiratai jellemzői

Kulturális háttér: a japán kultúrában a gésa nem egyenlő a prostituálttal, bár van átfedés a kettő között. Kétségkívül szexuális jellege is van a gésa tevékenységének. Ugyanakkor előadóművész is, aki szórakoztatja a férfiakat, méghozzá a magas rangú férfiakat. Ehhez jól kellett társalogni, hangszeren játszani stb.

Az európai megfelelője a „kitartott nő” vagy a „hivatásos szerető”, tehát nem közönséges szajha. Az elitnek szolgáltat. Olyasmi, mint a nyugati kultúrában a „királyi ágyas”, csak műveltség, szellem és előadóművészi tudás is kellett hozzá. Csak szép nő lehetett gésa, de ha sikeres akart lenni, akkor a szépség nem volt elegendő. Kiskoruktól tanították, nevelték a lányokat erre a hivatásra.

Történelmi háttér: a történet a XX. század közepe táján játszódik. A második világháborút tárgyaló fejezetek a regény legszomorúbb részei. A háború alatt a kormány bezáratta a gésanegyedeket, a gésáknak el kellett menniük gyárba dolgozni. (Ott sokan elpusztultak.)

A gésák valamilyen befolyásos férfi-ismerős által próbáltak menedéket találni a háború idejére. Öt évet kellett átvészelniük, az élelmiszerhiány miatt lesoványodtak. Ki ápolónőként dolgozott, ki lencsegyárban, de volt, aki közönséges prostituált lett. A háború után újra megnyitottak a gésa-negyedek.

Stílus: egyáltalán nem nehéz olvasmány, de hosszabbak a mondatok, mint a mai könyvekben. Az ezredforduló környékén még piacképes volt a veretesebb, szép stílus. Ma már lehet, hogy egyeseknek fárasztó lenne.

Nézőpont: E/1. személy (emlékirat), tehát mindent a hősnő szemével látunk. Csak azt tudjuk, amit ő, és csak az ő gondolatait ismerjük meg. (Eredetileg nem első személyben írta meg a szerző a regényt. A nézőpontot később változtatta meg, amikor újraírta a történetet.)

Hangulat: mély, komoly, megindító, helyenként megrázó. Nem egy könnyed regény, inkább „fajsúlyos”, bölcs, megrendítő. Kicsit talán melankolikus is.

Nyelvezet: az író nyelvileg is visszaadja az ábrázolt kultúrkört. Megismerkedhetünk a gésa-kultúrához kapcsolódó kifejezésekkel (okija, mizuage, danna stb.)

Szereplők: a fontos karakterek jól ki vannak dolgozva, egyéniek, lélektanilag hitelesek.

Ellentétben más szerzőkkel, mint Hemingway, Dumas vagy Rejtő, akiknek inkább férfias világuk van, Arthur Golden regényvilága teljesen női világ. A férfiaknak kisebb szerep jut a történetben, és az is ritkán pozitív. A játékterük szűkebb és ritkábban bukkannak fel. A regényt a női karakterek uralják.

Szajuri (Csijo): a hősnő, aki rokonszenves karakter. Már kislányként különlegesnek számít a japánok között, mert édesanyjától kékesszürke szemeket örökölt. (A japánok többnyire barna szeműek, ritka a világos szemszín.) Saját természetét úgy írja le, hogy őbenne sok a víz, míg nővérében és édesapjukban sok a fa.

Szakamoto Csijo néven született egy Joroido nevű kis tengerparti halászfaluban. Kilenc éves korában édesanyja gyógyíthatatlan beteg lesz. Apja eladja őt és nővérét, Szatszut Kiotóba. Mivel szép kislány, Csijo egy okijába kerül, ahol gésát nevelnek belőle. Nővéréből azonban, aki kevésbé szép, prostituáltat csinálnak.

A Nitta okijának három úrnője van: Anya, Nagyi és Auntie. A három nő közül Anya az, aki pénzt fektet Csijo tanításába. A befektetés akkor térül meg, amikor majd a kislány elkezd gésaként dolgozni. Addig azonban cselédmunkát végeztetnek vele, és mellette tanulnia is kell. Mindenkinek engedelmességgel tartozik és nagyon kiszolgáltatott. Folyton a szökést tervezi.

Amikor megtudja, hogy szülei meghaltak, nővére pedig eltűnt, elvész a jövőbe vetett hite. Akkor már nincs értelme megszökni, mert hova menne?

Két évig cselédként dolgozik. Nagyon el van keseredve, mert kilátástalan a helyzete. Elsírja magát a Sirokava folyó partján, és akkor kerül sor egy sorsdöntő találkozásra. Egy férfi kedvesen megszólítja és megvigasztalja.

A kislány ekkor 12 éves, a férfi elmúlt 40, tehát elég nagy korkülönbség van köztük. Mégis attól fogva Csijót az a remény élteti, hogy újra találkozhat ezzel az emberrel. Sokáig a nevét se tudja, de ő adja vissza a jóságba vetett hitét. Ha bánat éri, ennek a találkozásnak az emléke tartja benne a lelket.

Mindent megtesz ettől kezdve, hogy gésa lehessen, mert másként nem találkozhat újra ezzel a férfival.

Két év iskola után lesz belőle gésajelölt. 14 évesen egy szumó-rendezvényen viszontlátja a férfit, de még sokáig nem tud hozzá közel kerülni. 18 évesen lesz hivatalosan gésa, és gésaként a Szajuri nevet kapja.

Úritök: a másik lány, aki ugyanabban az okijában tanul gésának, mint Csijo. Eleinte barátok.

Az Úritök becenevet Csijo adja neki, mert sovány testén olyan a kerek arca, mint a karó hegyére tűzött tök. Ez a név később rajta ragad.

Úritök tudja magáról, hogy nem túl okos lány, és nem tud egyedül gondoskodni magáról. Mindent megtesz, hogy gésa lehessen, és az okijában maradhasson, ahol majd gondoskodnak róla. Ezért az a célja, hogy Anya örökbe fogadja. (Ehhez sikeresnek kell lennie gésaként.)

A sors úgy hozza, hogy Csijo és Úritök között érdekellentét van. Ami az egyiknek jó, az a másiknak nem, és fordítva. Nem érheti el a célját mindkettő. Útjuk felnőttként is végzetesen keresztezi egymást.

Nitta asszony (Anya): abból él, hogy megvásárol kislányokat, akiket kitaníttat gésának. Pénzt költ a megszerzésükre, ellátásukra, a tandíjaikra (gésa-iskolába járatja őket). Amikor felnőnek és dolgozni kezdenek, vissza kell fizetniük ezeket a pénzeket.

Ha egy kislány szökni próbál, akkor kétes befektetésnek minősíti. Ez esetben nem járhat többé a gésa-iskolába, és cselédként kell dolgoznia egész életében. Addig kell ingyenmunkát végeznie Anyának, amíg vissza nem fizeti az összeget, amit Anya ráköltött.

Ha egy szép kislányból nem lesz szép nő, amikor felnő, az is megpecsételi a sorsát. (Akkor se lehet gésa, és a befektetés akkor se térül meg.)

Anyát csak a pénz érdekli. Úritöknek minden vágya az, hogy örökbe fogadja, de neki ez nem szempont. Azt a lányt fogadja örökbe, amelyik sikeresebb gésaként.

Hatsumomo: ő a démoni figura ebben a történetben, egy ízig-vérig gonosz nő, Szajuri halálos ellensége. Ő is a Nitta okijában lakik. Amikor Csijo oda kerül, Hatsumomo már képzett gésa. Első találkozásuk pillanatától kezdve gyűlöli Csijot. Az a célja, hogy tönkretegye.

Mivel Csijo szemszögéből látjuk, nehéz megállapítani Hatsumomo tetteinek lélektani mozgatórugóit. Ellenszenvét nem lehet észérvekkel megmagyarázni, hacsak azzal nem, hogy első látásra felismeri a kislányban a vetélytársat, aki majd egy napon fölé kerekedik. Élethalálharcot vív itt mindenki, nyilván ő is.

Hatsumomo gyönyörű, okos, de rossz természetű, rendkívül kegyetlen és rosszindulatú nő. Csijo a gyerekkora legtöbb szenvedését neki köszönheti.

Mameha: híres gésa, a hősnő segítője, Hatsumomo ellenlábasa. Csijo egyedül nem tudná elérni, hogy újra járhasson a gésa-iskolába. Szüksége van egy nagyon neves gésa közbenjárására. A sikeres Mameha veszi pártfogásába, és vállalja mellette az idősebb nővér szerepét. Mindenre megtanítja, amire lehet.

Csijo azt hiszi, annak köszönheti Mameha pártfogását, hogy Mameha így akar végleg leszámolni ellenségével, Hatsumomóval. (Ebben azonban téved, Mameha nem ezért veszi őt a szárnyai alá.)

Ivamura Ken (az elnök): az Ivamura Vállalat elnöke, a hősnő általában csak „az elnök”-ként utal rá. Ő az első ember, aki önzetlenül jót tesz Csijóval, mióta a kislány Kiotóba került. Megvigasztalja, pénzt ad neki édességre és a monogrammal ellátott zsebkendőjét is nála hagyja. (Csijo ezt úgy őrzi, mint egy ereklyét.)

Az elnök elég titokzatos karakter. Végig nem tudjuk, hogyan érez a hősnő iránt. Szajuri csak egy kislány, amikor először találkoznak. Vajon felismeri-e, amikor évek múlva viszontlátja mint gésát? Emlékszik-e rá? Tetszik-e neki? Sejti-e, mit érez iránta a lány? Ezekre a kérdésekre sokáig nem kap az olvasó választ (mivel maga Szajuri se tudja, remélhet-e valamit a férfitól).

Az elnök – annak ellenére, hogy a hősnő szerelme – viszonylag ritkán szerepel a regényben. Kár, mert rendkívül pozitív jellem. Az összes férfi szereplő közül ő a legrokonszenvesebb. (Vagy megkockáztatom, az egyetlen igazán rokonszenves.)

Nobu Toshikazu: Ivamura Ken legjobb barátja, akinek tetszik Szajuri. Ez sok bonyodalmat okoz a hősnő számára. Mameha utasítására nem az elnököt, hanem Nobut kell szórakoztatnia. Mameha arra buzdítja, hogy igyekezzen megnyerni Nobu rokonszenvét, mert fontos lehet a jövője szempontjából.

Nobu félkarú, megégett bőrű férfi, akit a háta mögött Gyík úrnak csúfolnak. Szajurival bonyolult a viszonyuk. Barátok, de Szajuri nem tudja elviselni a gondolatot, hogy Nobu legyen a dannája (a danna az a férfi, aki kitartja, azaz anyagilag támogatja a gésát, aki a szeretője. A danna nem férj, tehát nős férfi is lehet danna, a kettő nem zárja ki egymást.)

Nobu fizikailag viszolygást kelt Szajuriban. Ez a testi hibája miatt is lehet, de az egyéniségében is van valami kellemetlen. (Az olvasó is érzi, hogy nem illik a lányhoz, és nem is méltó hozzá.)

Talán a legkidolgozottabb férfi karakter és fontos szereplő. Nem gonosz, de a hősnő boldogságának útjában áll.

Szatszu: Csijo nővére, 15 éves, amikor apjuk eladja őket. Nem bírja elviselni a sorsot, amelyre szánták (prostituált), ezért megszökik. Húga nem tud vele menni. Szatszu egy időre visszatér Joroidóba, de ott kiderül, hogy szüleik meghaltak. Ekkor onnan is eltűnik azzal a fiúval, aki régen udvarolt neki.

Tanaka úr: nagyon kétes szereplő. Az ő közvetítésével adják el a két kislányt. Csijo régebben tisztelte és szerette. Amikor rájön, hogy nem örökbe fogadni akarta őt és a nővérét, hanem az eladásukat bonyolította, meggyűlöli.

Rák doktor: egy másik kétes szereplő, aki a szüzesség megszállottja. (Ez amolyan perverzió.) Mizuage-specialista, aki kémcsőbe gyűjti az első nemi aktus során kiömlő vért. Hatalmas összegeket fizet azért, hogy ő vehesse el a szűz gésák szüzességét. Gyűjteményében minden gésának saját kémcsöve van.

Az első éjszakát a gésának a legtöbbet fizető férfival kell töltenie. Mameha bemutatja Csijot Rák doktornak, aki licitál a lány mizuagéjára.

Egyéb szereplők: Tottori tábornok és más, kevésbé fontos alakok (pl. a miniszterhelyettes, aki csak a végén kap szerepet). A legtöbb mellékszereplő férfi egyébként. Ennek a regénynek a fontos hősei mind nők, méghozzá nem is akármilyen nők.

A történet

Alapgondolat: sorsszerűség van az életünkben.

„Azt nem tudom megmondani, mi irányítja az életünket. Azt azonban tudom, hogy úgy estem az elnök felé, ahogyan az eleresztett kődarab leesik a földre. Amikor megsebesült az ajkam és összetalálkoztam Tanaka úrral, amikor kegyetlenül eladtak Gionba, amikor az anyám meghalt, az mind-mind hasonló esemény volt, mint amikor egy folyó szirtről szirtre bukdácsolva éri el végül a tengert. (…) Ha kislányként Joroidóban maradok, ha Tanaka úr nem hurcol el dülöngélő házunkból, az életem folyása alighanem eseménytelen lett volna, nem lett volna olyan küzdelmes, mint amilyenné így alakult. Ma már tudom, hogy az életünk örökké változó, mint ahogyan a tenger hullámai sem maradnak ugyanazok. Minden küzdelmünk, győzelmünk és szenvedésünk hamarosan nem lesz más, mint egy tintafolt a papíron.”

Cselekmény: végig érdekfeszítő. Egyrészt keveset tudunk erről a kultúráról, így már önmagában is érdekes. Másrészt tele van olyan jelenetekkel, fordulatokkal, amelyek érzelmileg megmozgatják az olvasót.

Mondanivaló: a történet a küzdésről szól. Rettenetes küzdelmet kell vívnia a hősnőnek azért, hogy a sorsa jobbra forduljon.

Gyerekként sző egy ábrándot, és 15 éven át kitartóan harcol a célja eléréséért. Ráadásul ez lényegében egy szerelmi ábránd, mert végső soron egy férfi szerelméért küzd. Minden más cél elérése az egyetlen nagy cél elérését szolgálja.

A hűségről is szól, mert akárhány férfival van dolga, csak az elnököt szereti, és mindig utána sóvárog. A regény nagy kérdése az, hogy eléri-e Szajuri a célját.

Világkép: Szajuri nehéz életsorsa ellenére a szerző világlátása optimista. A történetnek pozitív kicsengése van szerintem (ne adjuk fel, küzdjünk a céljainkért). Ugyanakkor nem kizárólag a mi kezünkben van az életünk, a sors is közbeszólhat. (És Arthur Golden a végzet felbolygató erejének is teret ad a regényben.)

Az Egy gésa emlékiratai értékelése

Élmény: engem nagyon megérintett a történet. Szerintem érzelmileg megmozgatja az olvasót. Egy nehéz emberi sorsot követ nyomon, amelyben sok a könnyfakasztó, szomorú jelenet. A végén megkönnyebbültem – épp amikor már nem reménykedtem benne (a végén beálló fordulatot szinte már csodának érzi az ember).

Pozitívumok: sok szempontból rendkívül érdekes történet. Egyrészt nagyon egzotikus a téma. Sokat megtudhatunk egy számunkra ismeretlen világról, kultúráról.

Másrészt rengeteg bölcsesség és élettapasztalat érződik ki a regényből. Az érzelmek is nagyon szépen, szinte költői hasonlatokkal vannak ábrázolva. Igazán megkapó, mind a történet, mind a hősnő, mind a könyv gondolatisága.

És rendkívül erőteljes atmoszférája van, ami végig érvényesül.

Negatívumok: nem egy vidám könyv. (Ezt fontos előre tudni róla, hogy érdekes, megható, szép, bölcs, de egy kicsit „mélyen hangolt”.) Lehetséges, hogy érzelmileg igénybe veszi az olvasót, hiszen egy nehéz, küzdelmes életsorsot mutat be.

Értékelés: 5. Kitűnő könyv a maga nemében. Ehhez egyszerűen nem fér kétség. Más kérdés, hogy ma mennyire lenne sikeres, de amikor megjelent, tarolt, és nem véletlenül.

(Érdemjegyek: 5 – letehetetlen, 4 – jó, 3 – közepes, 2 – gyenge, 1 – olvashatatlan.)

Fogadtatás: sikerkönyv volt az ezredforduló környékén. 1997-es megjelenése után Amerikában két évig vezette a New York Times magazin bestseller listáját. Harminckét nyelvre fordították le.

Elindított egy gésa-divathullámot is. Egy ideig sok gésás könyvet adtak ki utána, mert trendi lett a téma, de egyik se érhet ennek a műnek a nyomába.

Utóélete: a regény Japánban 2001-ben jelent meg és botrányt okozott. Az egyik ex-gésa, akivel Arthur Golden interjút készített, beperelte a szerzőt.

Ivaszaki Mineko szerződésszegéssel és becsületsértéssel vádolta az írót, aki azt ígérte neki, névtelenségben maradhat. Mégis megjelent a neve a Köszönetnyilvánításban és több interjúban. Végül a kiadó bíróságon kívül megegyezett vele, így egy meg nem nevezett pénzösszeg fejében elállt a pertől.

Kinek érdemes elolvasnia?

Azoknak ajánlott, akiket érdekel a japán kultúra, vagy kifejezetten a gésák világa. Szintén érdekes lehet azoknak, akiket az ábrázolt korszak érdekel (XX. század első fele, közepe) a japán történelemben. De mindenekelőtt azoknak való, akik szeretik a komoly, mély, megindító történeteket.

Korhatár (kinek ajánlott): mivel szexuális vonatkozása is van, 18 év felettieknek.

Az Egy gésa emlékiratai adaptációi, hasonló könyvek

Hasonló könyvek: a regény sikere után számos gésás könyv jelent meg a piacon (Kiharu, a gésa, A gésák gésája stb.) Ezek felejtősek.

Filmadaptációk: kiváló film készült belőle 2005-ben, amely három Oscar-díjat és Golden Globe-díjat is nyert. Rob Marshall rendezte, Steven Spielberg volt a producer.

A japánokban némi visszatetszést keltett, hogy a főszerepet egy kínai színésznő kapta (Zhang Ziyi). Nyugaton ugyanis nemigen tudjuk megkülönböztetni a kínai és a japán arcot, így az amerikai filmesek nem ez alapján választották ki a színészeket. Az elnök szerepét viszont az akkor – nyugaton – legismertebb japán színész, Watanabe Ken játszotta.