Bevezetés

I. Fikciós formák rövid meghatározása

1. Mi a fikció?
2. Műfajok (regény, novella, kisregény)

Szépirodalom (művészi próza) és lektűr (szórakoztató irodalom, zsánerirodalom)

1, Szépirodalom („művészet”)
2. Lektűr (szórakoztató irodalom)

II. Az ötlet

Megfigyelés
Személyesség és elvonatkoztatás

1. Ha arról írunk, amit ismerünk
2. Ha arról írunk, amit nem ismerünk

Ötletjegyzék és ötletválasztás
A valós események átalakítása fikcióvá

III. Mi tesz íróvá?

Az írás szempontjából fontos dolgok

Szorgalom
Gyakorlás
Napirend (rendszeresség)
Önfegyelem
Helyszín (hol írjunk?)
Idő (napi hány órát írjunk?)
Írói válság kezelése
Az író két énje
Mesterségbeli tudás
Olvasás

IV. Hogyan teremtsünk hús-vér szereplőket?

1. Vágy – az emberi természet motorja
Miért fontos, hogy a szereplőt erős vágy hajtsa?
Miért baj, ha a szereplőknek nincsenek vágyaik?

2. Jellem – legyen összetett
● kerüljük a tipizálást
● egyénítés apró részletek segítségével
● jó és gonosz helyett árnyalt, mélységekkel rendelkező karakterek
● egymást ellensúlyozó személyiségjegyek
● következetesség – mindig viselkedjen a szereplő a jellemének megfelelően
● jellemfejlődés – avagy a változás képessége

V. Honnan vegyünk szereplőket?

Ihletforrások:
● a szerző által ismert érdekes emberek jellemvonásai
● a szerző által nem ismert személyek lehetséges jellemvonásai

A szereplők megismerése
● megjelenés – milyen a külseje?
● háttér – mit tudunk a múltjáról?
● személyiség – milyen a személyisége?
● identitás – hogyan határozza meg önmagát?

VI. A szereplők típusai
1. főhős
2. negatív főhős („gonosz”)
3. mellékszereplők
4. statiszták

A szereplők kidolgozása
1. A kidolgozottság mértéke
2. A kidolgozás módja – mondjam vagy mutassam?
3. Az ábrázolás aspektusai – a „mutassam” 4 módszere
● tettek
● beszéd
● külső
● gondolatok
4. A részletek szelekciója
5. A szereplők elnevezése